Víz hiány a gazdag országokban?
A megfelelő mennyiségű víz hiánya már nem csak a szegény országok problémája, hamarosan az iparosodott országokban is hiány léphet fel
A gazdag országoknak drasztikus politikai változtatásokra van szükségük, ha el akarják kerülni az ivóvíz-hiányt, mellyel jelenleg a szegényebb országok küszködnek - állítja a WWF.
Az iparosodott országokban végzett felmérés szerint számos nagyváros kezd víz hiánnyal küszködni. A kiterjedt iparosodás és a növekvő populációk egyre több vizet követelnek, mely lassan kimeríti a nagyvárosok vízforrásait. A WWF jelentése szerint, a gazdagabb országokban a mezőgazdaságnak sokkal többet kellene fizetnie a vízért és nagyobb felelősséget kellene vállalnia annak hatékony felhasználásáért, valamint a szennyvizek megfelelő tisztításáért.
A spanyolországi Sevillától a kaliforniai Sacramentóig, és az ausztrál Sydneyig a víz komoly politikai kérdéskör lett nemcsak helyi, hanem nemzeti szinten is, mivel a klímaváltozás és a lápos területek elveszítése jelentősen csökkenti az édesvíz források számát. Európában az Atlanti-óceán környékén elterülő országok visszatérő aszályoktól szenvednek, míg a mediterrán régióban a turizmus és az öntözéses gazdálkodás számlájára írható a növekvő vízhiány.
Ausztráliában, mely a világ legszárazabb kontinense, a sótartalom jelenti a legnagyobb veszélyt a kulcsfontosságú megművelhető területeken, míg Amerikában jelentős területeken sokkal több vizet használnak, mint amennyi rendelkezésükre áll. Még Japánban is egyre komolyabb probléma a vízforrások szennyezettsége. A vízhiány a világon sokkal gyorsabb mértékben terjed, mint várták. Jelenleg a mezőgazdaság felelős a globális vízfogyasztás mintegy 80 százalékáért. A világot tekintve a vízfelhasználás hatszorosára emelkedett az utóbbi 100 évben, és ez az érték 2050-re megduplázódhat. Ázsiában és Afrikában már most is milliárdan szenvednek az ivóvíz hiányától.
A WWF szerint a világ vízellátásának helyzete az elkövetkező években csak tovább romolhat a globális felmelegedés miatt, melynek eredményeképpen felgyorsul a vizek párolgása, kisebbek lesznek a vízesések, és megváltozik a hegyi területeken a hó olvadási mintája. A tanulmány hét módszert ajánl a probléma kezelésére.
Többek között a vízgyűjtők és a lápok védelmét, a konzerváció és a felhasználás közötti egyensúly kialakítását, a vízhez való hozzáállás megváltoztatását, az öregedő infrastruktúra regenerálását, a farmerek körében a vízköltségek emelését, a vizek szennyezettségének csökkentését és a vízrendszerek további tanulmányozását.
Forrás: www.hirado.hu