Sűrűsödő víz szennyezések
Kevesebb pénz jut ellenőrzésre
Augusztus elején egy rutin mintavétel során a határérték feletti mennyiségben találtak a kólihoz hasonló baktériumot a dunántúli vízmű aszófői ivóvízkútjában. A cég lezáratta a kutat, majd folyamatosan tisztította, fertőtlenítette a hálózatnak azt a részét, amelyik ebből a kútból kapta a vizet. Ennek köszönhetően néhány nap múlva megszűnt a bakteriális szennyeződés a csapvízben.
Számos tényező vezetett a több mint háromezer ember megbetegedését okozó június eleji miskolci víz szennyezéshez - így summázható a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vizsgálata. A legfőbb ok az volt, hogy igen rövid idő alatt rendkívül nagy mennyiségű csapadék hullott a Miskolc vizének majd háromnegyedét adó bükki vízforrások környékén, s emiatt jelentős szennyezés mosódott be. A másik ok, hogy csak részben hajtották végre a védőterületi határozatban előírt intézkedéseket, és vélhetően a helyi vízmű sem fordított az elmúlt években kellő figyelmet az amúgy is sérülékeny bükki karsztból nyert vizek minőségének biztonságára.
Nincs egyedül a problémájával Miskolc és Balatonfüred környéke. A mintegy 1600 hazai víztermelő telepből 580 sérülékeny vízbázison található - ilyen helyről kapja az ivóvizet a hazai lakosság kétharmada. Sérülékenynek számít például valamennyi parti szűrésű, illetve talaj- és karsztvízbázis is. Havasné Szilágyi Eszter, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese szerint mivel e vízbázisok területén többnyire számos szennyező forrás - csatornázatlan település, állattartó telep, katonai és ipari létesítmény - található, ezeket egyúttal veszélyeztetettnek is kell tekintenünk.
A veszély csökkentése érdekében védőzónákat kell kijelölni, ahol csak bizonyos feltételekkel folyhat gazdálkodás, illetve még úgy sem. A belső övezetben, ahol a szennyezés húsz napon belül elérheti a vízbázist, elvileg nem folyhat semmiféle tevékenység. Ezeket a helyeket el kell keríteni. A hat hónapos elérési idejű külső védőövezetben - ez a vízbázis több száz méteres sugarú körzete lehet - nem lehet például szennyvizet szikkasztani. A Szentendrei-sziget nagy része ötéves elérési idejű védőövezet, ám arra senki sem venne mérget, hogy arrafelé egyetlen helyen sem folyik vizeket károsító tevékenység.
A Magyar Víziközmű Szövetség elnöke, Ányos József, a Debreceni Vízmű Rt. vezérigazgatója lapunknak elmondta: a két eset általános tanulsága, hogy a víz bázisokat fenyegető kockázati tényezőket minden évben fel kell mérni, illetve készíteni kell vészforgatókönyvet arra az esetre, ha bármi történne. Az aszófői eset szerinte arra példa, hogy a szigorú ellenőrzésnek köszönhetően időben sikerült megakadályozni a fertőzést.
Az ivóvízbázis-védelmet 1993-tól szolgáló célprogramra eddig 12,4 milliárd forintot költöttek. 2009-ig - ekkor fejeződik be a program - további 9,8 milliárd kellene, ám kétséges, hogy ennyi pénzt a szűkös büdzsé ki tud-e préselni. (A program részeként felmérik a vízbázisok alapállapotát, illetve monitoringrendszert építenek ki. Egy-egy vízbázison ez 2-4 év, illetve 10-120 millió forint.) A tendencia mindenesetre egyértelmű: míg 2003-ban 1,7 milliárd ment ilyen célra, 2005-ben már csak 230 millió forint, miközben ebben az évben egyetlen fillér sem szerepel erre a költségvetésben. A környezetvédelmi tárca azonban megpróbál pénzt adni, kérdés, sikerül-e. A két nyári eset mindenesetre azt jelzi, hogy az ivóvízbázisok védelmén nem szabad spórolni.
Forrás: www.nol.hu
Ismerje meg az Aquaphor Modern víztisztító készüléket>>>
